Iguazu
Iguazu = csoda, legalábbis számomra :) Igazából guarani nyelven van, vagyis a helyi őslakosok nyelvén. Guazu annyit jelent, hogy agua, vagyis víz, és az I betűvel előtte annyit tesz, hogy agua grande, vagyis nagy víz.
És akkor asszem ezzel mindent elmondtam, és be is fejeződött a beszámoló :D
Na ennyivel nem ússzátok meg, csak vicceltem, de tényleg az! Szóval szept. 27-én este indultam neki egyedül. Vagyis még egy busznyi emberrel, mert ez amolyan szervezett dolog volt. Én voltam az egyetlen külföldi a buszon, uh mindenki csak úgy hívott, hogy Hungría, vagyis Magyarország. Vicces volt, mert az én nevemet mindenki tudta, de én kb. senkiét. Az argentinok nagyon törődősek, és amikor megtudták, hogy egyedül vagyok, akkor mindenki úgy érezte, hogy pátyolgatni kell, így végül is egész úton foglalkoztak velem :D Szóval elől kaptam helyet a buszon, ami eléggé kényelmes volt, 1. emelet, panoráma kilátás :D Máskor is oda fogok kérni….LOL!
Du. 4kor indultunk, és másnap reggel 10 fele álltunk meg a féldrágaköves barlangnál vagyis Wandánál. Az út egész jó volt, összehaverkodtam Lilivel meg férjével Fabioval, akik nagyon aranyosak voltak, de eszméletlen gyorsan beszéltek, uh én sokszor csak bólogattam….de azt már nagyon meggyőzően csinálom ;) este a vacsi mellé volt fehér bor, vörös bor, pezsgő, szóval full service :D Az idvez Marcelo jó fej volt. Mivel mindenki argentin volt, ezért ugye minden spanyolul ment. Szóval ez simán felért egy hét intenzív nyelvleckével is! Azért bevallom az utolsó napra már eléggé zsongott a fejem (de ez csak zárójeles megjegyzés). Szóval a bánya nagyon érdekes volt, hogy hogyan szedik ki a féldrágaköveket, és hogy hogyan dolgozzák fel.
A bánya után megálltunk még a Tres fronterasnál, vagyis a 3as határnál, amikor Argentin oldalon állsz, előtted Brazil föld, nyugatra meg Paraguay. Szuper :)
Kora du. értünk oda a szállásra. A csapat nagy része az argentin oldalon szállt meg, csak 5n voltunk akiknek a brazil oldalon volt a szállása. Én eredetileg ár alapján egy hostelt választottam az argentin oldalon, de ott már nem volt hely, így, mint 2. legolcsóbb maradt ez (Ford o Iguacu városában), de jóóóó választás volt. Első nap utazás után megmártóztam a medencében, és eléggé úgy tűnt, hogy kb. az egész hotelben én vagyok az egyetlen vendég, amit mondjuk nem nagyon bántam. Még elmentem körbenézni ott a környéken, és enni egy plato brasilt, vagyis vmi helyi ételt. Finom volt, és kóstoltam guaraná italt is. Felejthető volt, semmi extra, vmi cukros lötty, ami leginkább a gyömbérhez hasonlított. A reggeli 5 csillagos svédasztal volt.
Első nap a brazil oldalt néztük meg, második nap meg az argentint. Itt inkább beszéljenek a képek, mert lélegzetelállító, szóval kommentet nem nagyon igényel.
Pénteken indultunk visszafele a 24 órás útra. Egész hétre esőt mondott, de hatalmas szerencsénk volt. Első éjjel ugyan zuhogott az eső, de kedd, szerda, csü eltelt esp nélkül, kb 28 fokkal. Ahogy pénteken beültünk a buszba még rákezdett, szakadt kb egy órát megállás nélkül. Kicsit aggódtam, mert még volt egy megállónk, de ahogy a busz megállt, az eső is elállt.
San Igancio romjait néztük meg, ahol be kell vallanom a fejem már nem teljesen fogta az infokat, és nagyon gyorsan beszélt az ürge, de jezsuiták által épített városrész, 1620as évekből, amit aztán leromboltak. Mivel nagy story nincs, itt is maradnak a képek :)
Mindent összefoglalva nem véletlenül ez a világ egyik csodája. Szuper volt!!!! Igazán!
